21. Fejezet

Sziasztok! Előre említettem, hogy késni fogok, de még nem is olyan vészes, mint amilyenre számítottam. A vizsgákra való tanulás közben hirtelen mindig ihletet kaptam és ezért hamarabb érkeztem a fejezettel. Köszönöm mindenkinek az előző részhez érkező kommentárokat, csak, hogy tudjátok, elolvastam és borzasztóan jól esett tőletek, amint vége ennek a borzalomnak, válaszolgatok is rögtön. Jó olvasást!

***

Xoxo Bri

Részeg vagy

Zaynnek elég sokáig kell cipelnie ahhoz, hogy eljussunk a lakásáig. Egy kisebb húszemeletes panelban éli mindennapjait, ami már kívülről is elég modernnek tűnik, de amikor belépek a lakásba, akkor gyönyörű látvány fogad. A kellemes meleg azonnal átjárja az egész testem, ami a kinti csípős hideg után, olyan, akár a megmentőm. Amíg Zayn telefont intéz valamelyik haverjával, kapok az alkalmon, és szétnézek a helyen, kihasználva, hogy már a saját lábamra tudok állni. Minden a lehető legjobban van megoldva, továbbá igazán fiús az egész küllem. Egy kis méretű lakásról van szó, ahol megvan a konyha, a nappali, a fürdőszoba, és a saját hálószobája, amiből nyílik az erkély. A házban a fekete és a fehér szín dominál. A bútorok, illetve a falak színe össze van hangolva. Még részegen is felismerhető, hogy teljesen Zaynes az egész. Egyedi, ugyanakkor hideg, de mégis szerethető és otthonos. A házban minden luxuselem fellelhető, amit csak eltudok képzelni. A nappaliban megtalálható a legújabb led tv, bőr ülőgarnitúra, és minden, ami kell, vagy éppen felesleges. Mivel sokáig tart a telefonálás, ameddig ő a konyhában a pultnak támaszkodva beszélget, én folytatom a felderítést.

Zayn szobájába indulok, és amikor kinyitom a fehérre lakkozott ajtót, meglátom a hatalmas franciaágyát, mellette az éjjeliszekrénnyel. Fehér színű, az ágyhuzat azonban fekete, akár csak a falak. A világos színű padló közepén egy fekete szőnyeg díszeleg. Az ágyhoz közel egy fehér ruhásszekrény helyezkedik el, mellette egy ablakkal. Van egy számítógépasztal, ami szintén fehér, rajta egy laptoppal, kikapcsolt állapotban. Az éjjeliszekrényhez lépkedek, amin egy bekereteztetett fénykép van, amelyen feltehetően Zayn családja szerepel. Középen egy fekete, kék szemű, középkorú gyönyörű nő van, mellette egy férfi. De látok egy lányt is Zayn mellett, aki nagyon hasonlít Zayn anyjára. Meglep, hiszen sohasem hallottam még arról, hogy van egy nővére, illetve az anyjáról sem beszélt még nekem. Igaz, keveset hozzuk fel a család témát, de ez alkalommal kifejezetten érdekelni kezd. Senki sem mosolyog a fotón, csak a középkorú nő. A keret alatt egy aranygyűrűt és egy fehér lapot találok, amit a kezembe veszek. Egy sötétvörös hajú, kékeszöld szemű lány szerepel rajta, de tátva marad a szám a felismeréstől. Rémisztően hasonlít rám, de szebb nálam, sokkal szebb. Még a képből is átjön, micsoda kisugárzása van, és elképedek. Vele azt hiszem, sosem vehetem fel a versenyt.

Lépteket hallok, ezért sietősen visszarendezem a dolgokat, ahogy voltak, és leülök az ágyra. Igaz csak a képeket néztem meg, de mégis úgy érzem, mintha valami rosszat csináltam volna. Furcsa az egész.

 - Mit csinálsz? – néz rám kérdőn az ajtóban álló hollófekete hajú srác. Amikor végigmér tetőtől-talpig fintorodva elhúzza a száját. – Amúgy szörnyen nézel ki.

 - Ne már, mi bajod van velem? – Sértődötten keresztezem magam előtt a karomat, majd elnevetem magam. A szobában van egy tükör, de jobbnak láttam, ha nem nézek bele.

 - Full fehér a fejed, te nő. – Gúnyosan elvigyorodik – Örülnék, ha nem hánynád le az ágyam.

 - Teljesen jól vagyok, csak kicsit kiütöttem magam. – Egyértelmű, hogy nem mondok igazat, de egy próbát megér. A legkevésbé sem érzem stabilnak az állapotomat, de hányingerem az pont nincs, a sok tünet mellett.

 - Aha. Kár, hogy ez a kettő üti egymást – Bólogat, miközben a száján mosoly ül, egy pillanatra sem veszi le rólam a szemét, és ez nyugodtsággal tölt el. Bízom benne, teljes mértékben. – Hozzak valamit? Mit érzel? – sétál közelebb hozzám.

Megmosolyogtat a tudat, hogy így gondoskodik rólam az a fiú, akiből senki sem nézné ki ezt. Azt érezteti velem, hogy fontos vagyok neki, és ez sokat jelent nekem. Sokat jelent, hogy egy olyan embernek vagyok fontos, aki számomra a mindent jelenti. Semmire nincs szükségem, csak rá, és úgy érzem, ezt el kell neki mondanom.

 - Fogd már be. Szerinted szükségem van bármire is rajtad kívül? – Megfogom az alkarját, és megkísérlem magam mellé húzni, mire megadva magát lehuppan mellém. Tekintete komoly, sőt fürkésző.

 - Részeg vagy – állapítja meg szórakozottan. A kezem még mindig izmos alkarját markolja, ugyan nem is érzem úgy, hogy el akarom engedni.

 - Te pedig szexi. – A nyakán található érzékeny bőrt harapdálom és csókolgatom, mire sóvárgó íriszeivel találom szembe magam. Tisztában vagyok azzal, hogy mit akar, és minden vágyam, hogy megadhassam neki, de nem részegen. Hosszú, sötét szempillái gyönyörű látványt nyújtanak számomra, nem tudok betelni vele. – Szeretnék zuhanyozni – teszem szóvá, majd felpattanok mellőle, de amint ezt megteszem, újra forogni kezd velem a világ, bár már reménykedtem benne, hogy sikerült kijózanodnom.

 - Tudod hol a fürdő, menj, mindent megtalálsz.  – Kissé fáradtan magyarázza el nekem mindezt, ami  érthető, ha figyelembe vesszük azt, hogy ugyanannyit fogyasztott az alkoholból, mint én. Bólintok, majd elindulok a zuhanyzó felé. Egy hang azonban visszatart.

 - Ja és semmiképp ne zárd be az ajtót – kacsint rám vigyorogva. Szemeim elkerekednek, majd teljesen kipirul az orcám, és pontosan olyan színű lesz, mint egy rák.

 - Mégis miért ne? – Megkísérlem kideríteni, hogy mit akar tőlem, mire elneveti magát.

 - Nyugodj meg, csak kurva részeg vagy, és nem akarom, hogy valami hülyeséget csinálj. – Szavai ezúttal teljesen őszintének hatottak, de mégis olyan furcsán érezném magam, ha nem lenne bezárva a fürdőajtó, hogy úgy döntöttem hazudok neki. Én általában nem vagyok az a szégyenlős kislány, sőt mindig is bevállalós voltam, viszont ez azért sok. Szerintem vagyok olyan állapotban, hogy nem fulladok bele a vízbe és semmi hasonló öngyilkos merényletet nem tervezek megkísérelni.

 - Rendben – mosolygok, mint egy kis angyal, majd újra próbálkozom megindulni, de Zayn a karom után nyúl és az ölébe húz.

 - Pontosan tudom, mire készülsz – suttogja a fülembe. Kényelmetlenül érzem magam a helyzetben, hogy ismeri minden egyes gondolatomat. Egyszerűen rémisztő az egész. – Úgyhogy most azonnal elmegyek a kulcsért.

- Francba, de utállak – mondom, mire egy nevetés kíséretében kisétál az ajtón. Próbálok utána sietni, de amikor odaérek, neki már rég a kezében van az eszköz, természetesen. Fogalmam sincs, miért ilyen gyors. Amikor hirtelen úgy érzem, hogy elönt a forróság leveszem a bőrdzsekimet, így egyedül a kissé sokat mutató, kivágott ruha marad rajtam. Utólag rájöttem, hogy nem ez a megfelelő darab egy október végi sétára. Zayn tekintete a melleimre szegeződik, egy ideig próbálom figyelmen kívül hagyni, de végül nem tudom szó nélkül eltűrni. Tény, hogy élvezem, illetve jól esik, hogy Zaynnek tetszik, de erről neki nem kell tudnia, ezért felveszem a legfelháborodottabb arckifejezésemet, és úgy kezdek el beszélni hozzá.

 - Nem ez a megfelelő pillanat, hogy a melleimet bámuld – öntöm szavakba nemtetszésemet, a kényelmetlen helyzetben. Zayn értetlenül mered rám, s igyekszik úgy tenni, mintha nem is értené, miről hablatyolok neki.

 - Már ne is haragudj, de a nyakláncodat nézem, más látnivaló nemigen van rajtad – Arcán tipikus szarrágó vigyor jelenik meg. Az a „tudom, hogy győztem és erre nem tudsz mit lépni” ábrázat, ami teljes mértékben felháborít. A szám körformát vesz fel, ahogy tudatosul bennem, milyen csípős megjegyzést fűzött az alakomhoz. Mindig is tudtam, hogy egy tapintatlan seggfej, de mindemellett leszűrtem a vele töltött idő alatt, hogy az effajta megnyilvánulásokat a legkevésbé sem kell figyelembe vennem. Ő ilyen, és ezt nagyon szórakoztatónak találom.

 - Nem hittem volna, hogy a fiúkat lekötik az ékszerek. – Enyhe, mindent tudó mosoly ül arcomra, kezeimet keresztbe fonom magam előtt, de amikor látom, hogy Zayn szája megmozdul, már tuszkolom is el a fürdőajtó útjából, majd hozzáteszem – Ne merj megszólalni.

Nevetve távozik a szoba felé, így megkönnyebbült sóhaj szökik ki a számon. Bemenetelek a fürdőszobába, és igyekszem minél hamarabb túlesni a fürdés dolgon. Sietve ledobálom magamról a ruhákat a kád mellett elhelyezkedő szekrénykére, de adódik egy kis problémám, amire nem gondoltam, mielőtt elküldtem a lakás tulajdonosát az utamból. Sehogy sem tudom beállítani a víz hőmérsékletét, csakis a hideg folyik a csapból, és néhány próbálkozás után elegem lesz az egészből. Francba már ezzel a szarral!

Viccesnek találtam, hogy az iménti Zaynnel folytatott szócsatánk után, ismét ide kell hívnom, holmi idegesítő kád miatt. Mit fog gondolni rólam, hogy még ezt sem tudom megoldani egyedül? Néhány perc erős próbálkozás, és hezitálás után sem találtam más megoldást, mint átordítani a ház másik térségébe.

- Zayn, van egy kis problémám – kiabálok, olyan hangosan, amennyire csak tudok. Részben az idegesség miatt, részben meg azért, hogy meghallja a hangszigetelt falakon át. Közben magamra veszek egy törölközőt, ami legelőször a kezembe akad.

 - De ugye fel vagy öltözve? – Hangját folyamatosan közelebb hallom, s észrevehető rajta, hogy mosolyog. Végigpillantok magamon, majd a kék törölközőmön és megszólalok.

 - Félig. – Zayn hatalmas vigyorral a fején nyitja ki a hófehér ajtót, de amint meglátja, ahogy a csappal erőlködök, egyből lefagy arcáról a mosoly. – Ne rángasd te szerencsétlen – siet oda mellém, én pedig jobbnak látom, ha elbotorkálok az útból, és nem érek többet hozzá. Még csak el sem kell magyaráznom, mivel nem boldogulok, ugyanis a helyzet magáért beszél. – Tönkre teszed.

 - Jól van már, meg ne ölj. – Idegesen megforgatom a szempárom, de közben szórakoztatónak hat az egész szituáció. Zaynt figyelem, ahogy megérinti a csap fém részén a megfelelő pontot, és már el is kezd folyni a forró víz, mire elismerő pillantásokkal jutalmazom. Még elmagyaráztam neki, hogy maradjon velem, amíg beállítom a megfelelő hőmérsékletet, mert tehetségem van hozzá, hogy elcsesszem. Vihogva keresztezi maga előtt a karját, és végignézi a szerencsétlenkedésemet. Végül sikerül az egész produkció, ezért mivel már nincs szükség rá, próbálom újra kipaterolni.

Zayn megáll az ajtóban, és mielőtt még kilépne szólásra nyitja ajkait. Szokatlan arccal mér végig, ezért ismeretlen érzés kerít hatalmába.

 - Baszd meg, megtennéd, hogy nem mászkálsz előttem így? – Feszülten beharapja ajkait, majd kínosan elmosolyodik.
 - Mire gondolsz? –  Értetlen arckifejezéssel szemlélem a nem sokkal előttem álló fiút. Fogalmam sincs miről beszél, ezért a szemöldököm is felszökik, és úgy várok a magyarázatára. Halkan felnevet, de pillanatokig csak mered rám, komoly arckifejezéssel. Őt ismerve, azon elmélkedik, hogy hogyan közelítse meg a témát.
 - Khm… - köszörüli meg a torkát zavartan. – Rossz hatással vagy a tűrőképességemre – Pillantása megváltozik, de szemében még mindig ott csillog a szórakozottság, én pedig kezdem kapiskálni, hogy mire akar célozni ezzel a hülye dumával.
 - Te szexelni akarsz? – szökik fel a hangom, majd hangosan felnevetek, amiért ilyen könnyen kibököm a körülményeket tekintve. Továbbra is némán vigyorog.

 - Mellesleg a törölközőm van rajtad – figyelmeztet, majd becsukja maga után az ajtót.

Leveszem magamról a királykék törölközőt, és a forró vízbe merülök, a férfitusfürdő kellemes illata bejárja az egész fürdőt. Oldalra pillantok, mikor három gombot találok meg a kád szélén. Reménykedem benne, hogy valamilyen buborékos, ellazító masszázs programot lehet velük beállítani, ezért ügyeskedve feltekertem az egyik gombot a maximumig, hogy minél erősebb legyen majd az érzés, majd megnyomom a legnagyobb gombot.

Csalódottan veszem tudomásul, hogy semmiféle buborék nem jelenik meg a vízben, viszont a zene olyan hangosan szólal meg, hogy már majdnem sérti a fülemet, de mivel mindenhogy próbálom lehalkítani, és nem megy, ezért úgy döntök, hogy inkább élvezem a zenét. Akkor talán Zayn sem néz majd reménytelen esetnek, de inkább nem akarom elképzelni most az arcát.

Madonna Like a Virgin című száma szólal meg, amit mindenki ismer, ezáltal én is, annak ellenére, hogy jobban szeretem a rockot. Először halkan kezdem el énekelni, majd túl akarom ordítani Madonna hangját is.

Fogalmam sincs, mennyi ideje ülök itt, de van egy olyan érzésem, hogy nem tíz perce. Még végig éneklek néhány számot, utána pedig kiszállok a kádból és kikapcsolom a mini rádiót. Nincs nálam semmi váltóruha, ezért kilépkedek a fürdőszobából, valami ruhaneműt kutatni Zaynen keresztül. Gigantikus mosollyal a fejemen keresem meg őt a szobájában, annak hatására, hogy megint egy szál törölközőben vagyok. A szoba felől árad a hűvös levegő, és amikor beérek rendesen libabőrös leszek. 

 - Mi ez a hideg? - szörnyedek el, majd megpillantom az erkélyen egy szál cigivel a kezében a fiút, akit keresek. Amikor észreveszi, hogy mögötte állok, végigmér, ezt követően elhúzza a száját.

 - Már megint nem fogadsz szót? Kértelek, hogy ne. –  Szemeivel konkrétan azt az egy törölközőt is leveszi rólam, és már kezdem magam kellemetlenül érezni, ezért birizgálni kezdem az anyag felső részét, akaratomon kívül.

 - Nem ezért jöttem, jó? – a hangom remegni kezd, és a fejem rákvörössé válik egyik pillanatról a másikra. Amikor már kezdek kijózanodni, rögtön visszanyerem az igazi énem, akit Zayn egy perc leforgása alatt zavarba tud hozni a tetteivel, vagy jelen esetben a szavaival. Megpróbálom leplezni a zavaromat és kínosan felnevetek. 

 - Mellesleg briliáns hangod van – hangsúlyozza a szavakat szarkasztikusan, a fürdőszobai jelenetemre célozva. - Érdemes lenne megpróbálkoznod az egyetemi kórussal - Irritáló mosoly jelenik meg az arcán. Így is elég kompromittáló a helyzet számomra, Zayn még rátesz egy lapáttal, hogy eljussak a teljes megsemmisülésig.

 - Majd beadom a jelentkezésemet - legyintek úgy, mintha nem lenne ciki rám nézve. -De tudnál adni valami ruhát? Zayn tétovázva bólint, igenlegesen, majd kinyitja az ajtót és a szekrénye felé veszi az irányt. Egy ideig még turkál a textilek között, majd a kezembe dob egy rózsaszín felsőt és egy lila(!) cicanadrágot. Felemelt szemöldökkel veszem tudomásul, hogy Zayn szekrényében női ruhák vannak, és azt akarja, hogy felvegyem. Olyanokét akik talán itt maradtak egy-egy éjszakára, és kicsit megborzongtam a tudattól, hogy ezeket kell felvennem.

 - Zayn miért vannak a szekrényedben női ruhák? – Szerettem volna mást hinni, és azt akartam, hogy kiderüljön, csak túl paranoiás vagyok, semmi köze a kezemben tartott ruháknak Zayn barátnőihez.

 - Gyűjtöm a lányoktól az ereklyéket – Látom az arcán, hogy keres valamit - Ez itt például Ritaé volt – emel fel egy fekete csipkés tangát. Amikor ránéz az alsóneműre nosztalgikusan elmosolyodik. Nekem pedig felfordul a gyomrom, és felháborodva tátom el a számat. - Ez pedig itt Janeté. – Elővesz egy piros melltartót. Karomat összefonom magam előtt, látószervemet összeszűkítem, és a lábammal minél hangosabban próbálok dobolni a padlón, jelezve, hogy most azonnal fejezze be. Néhány másodpercig teljesen komolyan mered rám, majd megszólal.

 - Csak vicceltem Rox – tör ki belőle az elfojthatatlan nevetés, de én továbbra sem változtatok testtartásomon. – A nővéremé. – Ahogy kiszökik a száján, szemmel láthatóan megkönnyebbülök, mire ő még hangosabban kezd vihogni. Játékosan oldalba lököm, hogy arra késztessem, abbahagyja, de nem teszi, ezért reményt vesztve indulok vissza a fürdőszobába, ahol magamra veszem a ruhát, arcomon végig fülig érő mosoly ül, az előző húzása miatt.

Amíg Zayn zuhanyozik, addig én elterülök a hatalmas francia ágyon, és csak akkor érzem igazán, mennyire fáradt is vagyok. A szobában is hallom a víz beszűrődő morajait, ahogy a cseppek a kádnak csapódnak, és mindeközben átgondolom az egész napot. Mosolyogva hunyom le a szemeimet, és annak ellenére, hogy Zaynnek megígértem, hogy megvárom, a pilláim úgy csukódnak le, mintha súlyok nehezítenék.

Egy pillanatra kinyitom a szememet, amikor érzem, ahogy mellém vetődik. Az éjjeli lámpa fényei világítják ki az óriási ágyat. Tekintetemet végigfuttatom Zaynen, a nyakában lévő láncon egy ismerős kinézetű gyűrű lóg, olyan érzésem van, mintha már láttam volna. Ezután lekapcsolja a fényforrást, majd végleg álomba merülök.